Iskolánk névadója 1904. április 9-én született Pécsváradon, a család 9. gyermekeként. Zenei tehetségét korán felismerték 3 esztendős korában már dallamokat játszott a zongorán, s hamarosan már kottát olvasott.

Iskolái tanulmányait szülővárosában végezte, majd Budapestre költözött a család. Zongoraművészi ambíciójáról szűkös anyagi körülményei miatt kellett lemondania. 25 évesen, 1929-ben zongoratanári állást vállalt a Vendel utcai Ranolder Intézetben. Ebben az intézményben, melyben polgári iskola és tanítóképző működött, a Szent Vince rend nővérjelöltjei tanultak. Õket apácák tanították, de tanáraik között akadt úgynevezett világi tanár is. Ilyen világi tanár volt Andor Ilona, aki az iskola államosítása után is tovább dolgozhatott.

Andor Ilona karmesteri munkáját a lelkiismeretes betanító munka és a mélyen átérzett, magas művészettel telített vezénylés jellemezte. Szuggesztív dirigálásával a kórus, mint egy nemes hangszer, a lírai finomságoktól a zengő teljességig szólaltatta meg a kórusirodalom remekeit. Kórusát tökéletes tisztaság, ritmikai pontosság, tiszta szövegejtés és valamilyen megfoghatatlan, éteri hangzás jellemezte.

Az 1950-es évektől a Magyar Rádió rendszeresen foglalkoztatta a Kodály Zoltán nevét viselő iskolai kórust. A Qualiton Hanglemezgyártó Vállalat Kodály gyermek- és nőikari műveit Andor Ilona kórusával vette fel, és jelentette meg több nagylemezen.

Ezeknek a lemezeknek a meghallgatása után, 1965-ben Benjamin Britten zeneszerző az Alderbugh-i fesztiválon látta vendégül Andor Ilonát és kórusát. A fesztivál rangos vendégei között volt Kodály Zoltán, Szvjatoszlav Richter és Dietrich Fischer-Diskau. A kórusról így írt a London News: "Ez az ötven diáklány, akit Kodály pontosan kidolgozott énekkari technikája szerint képeztek ki, kíséret nélküli dalokat énekelt, gyakran szöveg nélkül, s előadásuk nem is énekkarhoz hasonlított; énekes zenekar volt inkább, amilyent még soha nem hallottunk"

A New-York Herald Tribune kritikája kórusról: "Ez a legmegfelelőbb, legragyogóbb, bámulatosan eredeti és nagyszerű teljesítmény, amit gyerekekkel valaha is elértek. A hang hajlékonysága, a hangszín és ritmus, a kifejezés gazdagsága, mind rendkívüli."

A legbüszkébb arra a hanglemezre volt, amelyet Londonban a Columbia cég készített kórusával. Ez a lemez Edison-díjat nyert Hollandiában. Se előtte, se utána hosszú ideig nem kapott magyar művész ilyen elismerést. Ennek a lemeznek két különlegessége is volt: A hangzásban, ritmikában és tisztaságban tökéletes 45 perces hanglemezt egy nap alatt vették fel a kórussal, és ez alatt az idő alatt végig jelen volt a Mester, Kodály Zoltán.

Magyarországon is elismerték magas szintű zenepedagógiai tevékenységét. 1954-ben Liszt-díjjal, 1963-ban Érdemes Művészi címmel, 1972-ben Kiváló Művészi címmel tüntették ki.

Andor Ilona munkásságának hosszú évtizedei alatt csendben, feltűnés nélkül dolgozott. Művészi alázattal szolgálta Kodály Zoltán pedagógiai elképzeléseit. Kodály Zoltán több kórusművét ajánlotta Andor Ilonának, így az Árva vagyok, a Meghalok, meghalok, a Fancy és a Hegyi éjszakák kórusműveket. Ennél nagyobb elismerést nem kaphatott iskolai énektanár, kórusvezető.

Művészi nagyságával csak embersége és szerénysége vetekedhetett. Személyes példájával nevelte tanítványait a munka becsületére, a fegyelemre, a szépség, a szeretet, a másokért való önfeláldozás tiszteletére.

1977-ben bekövetkezett haláláig dolgozott, és fellépett kórusával önálló koncerteken, oratóriumokban.

Iskolánk 1996-ban ünnepélyes keretek között vette fel a nevét. A névadó ünnepségen a zenei élet neves személyiségei tiszteltek meg bennünket. Itt volt Kodályné Péczely Sarolta, Forrai Miklós karnagy, Andor Éva operaénekesnő, Kistétényi Melinda orgonaművész Mohayné Katanics Mária karnagy, Ittzés Mihály a Kecskeméti Kodály Intézet igazgatóhelyettese. Õk mindannyian ismerték és szerették Andor Ilonát, és nagyra becsülték művészetét. Hangversenyünk fényét emelte híressé vált volt tanítványaink fellépése, így Götz Anna színművésznő, Héja Domonkos, a Nemzetközi Karmester vetélkedő első helyezettje, Győri Mercédesz fuvolaművésznő. Erről az eseményről beszámolt az Óbuda Televízió és a napi sajtó.

Nevét a mi iskolánkon kívül élete egyetlen munkahelyén, a Vendel utcai Leövey Klára Gimnáziumban elhelyezett márványtábla őrzi. Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában utcát neveztek el róla. Felvételeit még napjainkban is gyakran hallani a rádióban. Neve így nem fog feledésbe merülni, s Szokolai Sándor óhaja is teljesedni látszik:

"Bárcsak az utánunk jövő nemzedékek is találkozhatnának a közös ügy szent szolgálatának ilyen vakítóan tiszta példaképével."